SERGEJ O. PROKOFIEFF

Az Internet és a HDD jellemzői (A tömörített összkiadás)

A Rudolf-Steiner-Verlag esedékes tájékoztatója digitalizált formában hirdeti a Rudolf-Steiner-összkiadás mind a 350 kötetét. Szergej Prokofieff azt ajánlja, vegyük fontolóra az itt következő fejtegetéseit arról, hogyan értékelhetjük helyesen a következményeket és mindenekelőtt hogyan találhatjuk meg az utat a történtek szellemi értelemben vett kiegyenlítéséhez, ahogyan ezt Rudolf Steiner írja le „A természetalatti világ természete" című írásában?

Az Internet mivoltát ezoterikus oldalról Rudolf Steiner 1921. május 13.-án Dornachban tartott előadása alapján érthetjük meg a legjobban, ahol leírja, hogyan hozza fokozatosan létre a mai absztrakt intellektus fejlődése a természet egyfajta új birodalmát, ami voltaképpen „automataként" tud működni csupán, és önmagában véve csak „árnykép-jellegű", csak az ásványvilágot lehet vele, mint olyat, megérteni, az élővilágot pedig soha -, nem is szólva a lélekvilágról és a szellemi világról. Ez a kísérteties természeti világ az ásvány- és a növényvilág között fog kialakulni és a 7-8. évezred között elevenedik meg, miután a Hold újra egyesült majd a Földdel.

A pókháló-imagináció

A világ mai helyzetét tekintve megdöbbentő, hogy Rudolf Steiner ezt a szellemi világot milyen találóan írta le. „A Földből pedig olyan lények szörnyű fajzata sarjad ki majd, akikre az jellemző, hogy az ásvány- és a növényvilág között élnek és igen terjedelmes és intenzív, de automatikus értelemmel rendelkeznek. Ez a Földön egykor elterjedő mozgás szörnyű, roppant okos, de szerves állapot tekintetében még a növényi létformát sem elért, borzalmas, egymásba gubancolódó pókok hálójával, szövedékével vonja be majd a Földet, akik látható mozgásukkal utánozzák ugyan mindazt, amit az emberek agyainak ki árnyszerű intellektusukkal, de amit egy új imagináció, vagy általában véve a szellemtudomány nem ösztönözhet. Mindaz, amit efféle irreális gondolatokkal gondolnak el az emberek, valószerűvé válik. Ásványi-növényi, nagyon értelmes, de hihetetlenül rossz-indulatú, összegubancolódott pókok hálózzák be majd a Földet […]. Az embernek pedig […] egyesítnie kell majd vele mivoltát." Az ilyen pók-szerű állatok azután ki fejezetten ahrimani jellegűek lesznek.

Ha a szellemi kutató látnoki szavait ma, a számítógép és az Internet egész világot behálózó kapcsolatrendszere korában olvassuk, megdöbbentő lehet, jövendölése milyen hamar elkezdett megvalósulni a Földön. Olyan ez, mintha Rudolf Steiner a küszöbön túlról meglátta volna szellemi szemével a mai Internetet és pontosan le is írta volna, miközben arra inti az embereket, hogy a nem túl távoli jövőben, a Hold és a Föld újbóli egyesülésével ez az egész Internet-számítógép-szövedék hirtelen meg is elevenedik majd, az embernek pedig „egyesítenie kell vele mivoltát".

Figyelembe véve, hogy ma már mennyi - elsősorban fiatal - embernek lett szó szerint szenvedélye a számítógép és idejük javát a képernyő előtt töltik, anélkül, hogy erejük lenne megválni tőle, elképzelhetjük, hogy milyen végtelenül függenek majd szövevényes világától, ha az egész szövedék meg fog elevenedni a jövőben. Alig lesz majd esélye rá az embernek, hogy megváljon tőle. Megfelelő képet nyújt az emberiség jövőjéről az ijesztő látvány, amikor egy nagy és sóvár pók hálójából magát hiába kiszabadítani próbáló rovart látunk. Az embereket pedig majd egy egészen különleges feladat lesz a fehér mágia eszközeivel megszabadítani az ezekkel a lényekkel való kapcsolataiktól.

Szándékos ügy

Említett előadásában Rudolf Steiner arra is rámutat, hogy vannak bizonyos, ezt az emberiséget fenyegető veszélyt jól ismerő és szándékosan titokban tartva elősegíteni kívánó okkult körök az emberek között. „Hiszen vannak az emberek között a földi emberiség összekuszálttá válásának éppenséggel tudatos szövetségesei is."

Ha komolyan vesszük, amit Rudolf Steiner mond, nem lehet kétséges, hogy a most leírt titkot ismerő és az emberiséget mégis a végzetes irányba taszítani kívánó körök meg is találták és titkos kódként el is terjesztették már az Internethez, mint a jelzett jövő eléréséhez illő alkalmatosság számára megfelelő nevet: www - world wide web (világméretű pókháló).

Véleményem szerint ezek az okkult körök a Nyugat angol nyelvet beszélő titkos testvérközösségeihez tartoznak, amelyekről, valamint okkult-politikai szándékaikról Rudolf Steiner az első világháború idején annyi felvilágosítással szolgált, ami azonban nem azt jelenti, hogy akik az Internetnek ezt a nevet adták, maguk is ezekhez a körökhöz tartoznak, az illetők többnyire csak erre a célra felhasznált, a dologról vajmi keveset tudó külső figurák. Kérdés, hogy nem ugyanebből a forrásból való-e vajon néhány más elnevezés is a világban, például Németországban a „Sorát" nevű hotellánc, (közülük Berlin központjában van a legnagyobb), vagy a szerte földön elterjedt műholdvevő-antennák tányérja közepén a nagy, vörös betűs „SatAn" felirat, a legújabb számítógéprendszereken egyre gyakrabban található démoni képek és szavak, például egy vörös sárkányfej a „Mozilla" nevű Internet-letöltőn és még sok más is.

Az idézett előadás végén Rudolf Steiner még azt is mondja, mintha előre látná néhány antropozófusnak a ténnyel szemben felhozott későbbi ellenvetését, hogy „az emberek szeretnének szemet hunyni az ilyen dolgok fölött, mondván, hogy azok mégsem ezt jelentik. A jelek azonban mindenképpen itt vannak, az embereknek pedig meg kell a jeleket érteni." A világosan felismerendő, elsősorban az antropozófusok számára okvetlenül megértendő jelek közé tartozik a következő is.

A Fenevad száma

A Kabbala okkult tanítása szerint minden héber betűhöz egy-egy neki megfelelő szám tartozik. Ezt Rudolf Steiner az apokalipszis-ciklus 11. előadásában, 1908. június 28-án adta részletesen elő, ahol a Nap- démon, Sorát nevének megfejtéséről volt szó. Ott mutatott rá, hogy a W-betűnek (a héber waw-nak) a 6-os felel meg a számvilágban. Kiderül belőle, hogy okkult nyelven a „www" 666-ot jelent és annak a Fenevadnak a neve a szakadékból, akiről titokzatosan azt mondja a Jelenések Könyve, hogy „Itt van a bölcsesség. Akinek értelme van, számlálja meg a Fenevad számát, mert egy embernek a száma és annak száma hatszázhatvan-hat." Az „egy embernek a számára" történő utalás itt azt jelenti, hogy az emberi tulajdonságok nélküli Fenevad egy olyasvalami, ami magától az embertől ered, és amit az emberiség elleni támadásra használnak majd fel. Véleményem szerint ide tartozik ma az Internet és általában minden mesterséges intelligenciával kapcsolatos dolog is.

Ebből következik, hogy az említett okkult körök szándékai nem csak arra vonatkoznak, hogy befogják egy szellemi hálóba az emberiséget, hanem végső soron az egész vállalkozást is Sorát szolgálatába szeretnék állítani. De mivel ő az emberek között elsősorban az én-princípium ellenfele, amikor majd a megelevenedő mesterséges intelligencia hálójába kerülnek az emberek, fokozatosan el kell énjeiket veszteniük.

A természetalatti világhoz való kötöttség

A következőkből világosan belátható, hogy az egész digitális ipar éppen erre tart ma. A komputerek olyan csipeken alapulnak, amelyek elsősorban elektromosságot használnak az információk hordozására, illetve tárolására. De megvan már a csipek következő fokozata is, ahol már nemcsak elektromosságot, hanem fényt is használnak az információtárolásra. Ezáltal egy azonos méretű csipbe az eddigi információk ezerszerese fér el. Ez azonban még nem az ez irányú fejlődés csúcsa, mert egyes nagy nyugati cégek már most is kísérleteznek vele, hogy a csipek már ne fényt, hanem mikrobiológiai elemeket használjanak az információk tárolására majd a jövőben. Az ilyen új „biocsipekben" a „fénycsipeknél" ezerszer több információ fér el majd. Ráadásul, mivel a biocsipeket eleve elektromosság hatja már át, szorosan a természetalatti világhoz kötöttek. így a Földet körülvevő és később majd meg is elevenedő pókhálón keresztül az egész fejlődés félreérthetetlenül Rudolf Steiner előbb leírt imaginációja felé tart.

Elektronikus úton tömörítve

Valami hasonló történik - bár más formában - a CD-vel, a DVD-vel , vagy a külső tárolószerkezettel (a HDD-vel, a Hard Disk Drive-vel). Hogy megértsük, voltaképpen miről is van szó, tekintetbe kell vennünk, hogy amikor korábban a Michael irányítása alatt álló kozmikus intelligencia leérkezett ide a Napról a Földre és emberi intelligencia lett belőle, hatalmas összezsugorodó, beszűkülő folyamaton ment keresztül és amennyiben Ahriman nem ragadja meg az emberben, csak az illető halála után, éterteste kiterjedésekor, vagyis az összezsugorodással ellentétes folyamat során szabadul fel „természetes úton" a kozmoszban. Egy ilyen kitágulás a földi élet folyamán a szellemi világokba, a kozmoszba csak úgy érhető el, ha az ember az eleven gondolkodás kifejlesztéséből kiinduló modern szellemi iskolázás útjára lép, ez szavatolja csak számára az új, tudatos kapcsolatot a kozmosszal és ott Michaellel is.

1998 (3 x 666) óta viszont elsősorban a Soratnak szolgáló ahrimani hatalmak tevékenyek. Ahriman ugyanis az általa többek között a gondolatvilág digitalizálásával létrehozott mesterséges intelligenciával szeretné áthatni a Michael-féle intelligenciát és erre a természetalatti erőket használja fel. Az ő számára ez egyike azoknak az utaknak, amelyen hatalmába tudja keríteni a földivé lett intelligenciát, ami eredetileg még az emberek gondolatainak a nyomtatás művészete útján való rögzítésével történt és most digitalizálásukkal folytatódik. „Mert mi a célja Ahriman-nak a nyomtatás művészetével Michael ellenében? Az intelligenciát akarja elhódítani, amit ma mindenütt, de különösen ott láthatnak kibontakozni, ahol a legkedvezőbbek hozzá a körülmények." Ma pedig Ahriman elsősorban a számítógépek világában és a digitális iparban találja meg a számára legkedvezőbb körülményeket.

Az antropozófia tartalma

Itt szinte kézzelfogható az antropozófia tartalmának ahrimani „tömörítése". Ma majdnem 350 kötet terjedelmű az Összkiadás, a közönséges CD-ROM-ra történő digitális felvételnél még több mágneslemezre van szükség. A legújabb DVD-technikával azonban mind a 350 kötetet két-három mágneslemezre lehet tömöríteni, egy HDD-felvételen pedig az összes köteten kívül elegendő hely marad még a művészeti hagyatéknak is. Már ha csak egy kis érzékünk is van a dolog szellemi oldala iránt, elgondolkodva rajta szinte fizikai fájdalmat érezhetünk.

A szellemi tartalomnak ezt a hihetetlen rögzítését és tömörítését a CD-, DVD- és elektronikus számítógépipar ugyanakkor úgy éri el - a nyomtatás művészetével ellentétben, amely a feltalálásával eredetileg összefüggő mechanikus folyamatok módja miatt bizonyos fokig mégis kapcsolatban van a természettel, még ha ahrimani jellegű is -, hogy még mélyebbre vonja be a természetalatti világba, ahol azonban rendkívüli ereje van az ahrimani hatalmaknak és nemsokára még a jelenleginél is sokkal nagyobb technikai „csodákat" hoznak vele létre majd.

Amellett nem táplálhatunk hiú reményeket, hogy ugyanúgy „megnemesíthetjük" majd az Internetet, vagy a CD/DVD-t, ahogyan azt Rudolf Steiner jelzi a nyomtatás esetében, mert a természetalatti világban sokkal nagyobb akadályok vannak. Az egyik ok, ami miatt a nyomtatás művészetének Rudolf Steiner szerinti megnemesítésére szolgáló legfontosabb feltételnek ebben az esetben sokkal nehezebb eleget tennünk az, hogy „A nyomtatás művészetét a Michaelita bölcsességben élő szent hangulattal kell nemesebbé tennünk!" Az Internet, a DVD, vagy a HDD viszont mindent a pusztán csak absztrakt információ szintjére visz le és ráadásul még teljesen ízekre is szedi - azonnal a Typhon által feldarabolt Ozírisz jut eszünkbe - és ezért úgy terjed el az emberek között, hogy „egyfajta szent hangulat" már eleve szinte lehetetlen.

„A kettes szám rögeszméje"

Ha az elektronikus számítógépet ez előtt a háttér előtt, vagyis az információk feldolgozásának és tárolásának módját tekintve nézzük, azt találjuk, hogy minden a későbbi ismétlésekkel és különféle kombinációkkal pusztán mennyiségi értelemben végtelenségig sokszorozható dualitásra épül benne. Rudolf Steiner ezt az elektronikus számítógépeknek ma világszerte alapját képező alapelvet nevezi „a kettes szám rögeszméjének". Vele van közvetlen kapcsolatban az emberiség fejlődése folyamán korunkban Michaelnek mindig a „hármas" számhoz fűződő impulzusa ellen legerősebben harcoló erő is. „A kettes szám rögeszméje valóban behúzódott az emberiség fejlődésébe, hátrálásra késztetve a hármasság valóságát" Rudolf Steiner azután a továbbiakban leírja, hogy amit Michael inspirál, mindig minden hármasán tagolt -, a társadalmi élet, a szobor, az alapkő-meditáció és még sok minden más is.

Egészen különleges feladata van itt az Antropozófiai Társaságnak és mindenekelőtt a Főiskolának - tudatosan kell szembesítenie az elsősorban az elektronikus számítógéppel világszerte elterjedő kettősség ahrimani princípiumát a jövő szellemi kultúrájának legfontosabb építőelemével, a hármasság michaelita princípiumával és meg is kell valósítania az emberi élet és cselekvés minden területén.

Ahriman inkarnációja

Rudolf Steiner még azt is elmondja ebben az előadásban a kettősségről, hogy „mindaz, ami [a kettes szám] rögeszméjében működik, alapjában véve olyan ahrimani hatások eredménye, ami egykor az ő inkarnációjában összpontosul majd, erről már volt szó. „Ebből következik, hogy ma az egész komputer-ipar és az Internet a leghatékonyabb eszköze Ahriman küszöbön álló inkarnációja előkészítésének, illetve annak, hogy a számára legkedvezőbb körülmények között élhesse majd meg. Mert az ahrimani póklényeknek az Internet folytán a Föld körül kialakuló hálózata már eleve közvetlen rokonságban lesz a fizikai testben megjelenő Ahrimannal, különösen hatékonyan fogja szolgálni és működése számára kimondottan kedvező lehetőségeket kínál majd.

Rudolf Steinert, az antropozófiát, a Waldorf-iskolákat és más antropozófus intézményeket és megmozdulásokat már ma is a legközönségesebb és legotrombább támadások érik. Ez az egész világra kiterjedő tevékenység a korábbi, nyomtatásban terjesztett tevékenységgel össze sem vethető és a közeljövőben, elsősorban az Összkiadás Interneten és DVD-n való megjelenése következtében még kétségkívül sokkal erősebb is lesz majd, hiszen az Összkiadás minden vélhető „támadáspontja" minden fáradozás nélkül, közvetlenül és gyorsan hozzáférhető lesz ezután.

A komputer használata

Az elmondottak azonban nem azt jelentik, hogy ne használjuk a komputert vagy az Internetet. Hozzátartoznak a civilizációnkhoz, egyúttal az emberiséget ma érő és a jövőben még sokkal jobban érintő, legerősebb ahrimani kísértésekhez is. Mégis az a döntő - mint sok más, hasonló problémánál is, ami elé ma állítja az embereket a civilizáció -, hogy az ember az ura a komputernek és az Internetnek, vagy azok őneki? Ez utóbbi annál könnyebben megy, mert az emberek hajlanak rá, hogy ne vegyék komolyan, amit Rudolf Steiner mondott, vagy akár ne is törődjenek vele és ennek következtében már észre sem veszik, hogy itt voltaképpen mit is csinálnak. Ha ugyanis függetlenek akarnak maradni a komputerek világától, pontosan és tárgyilagosan meg kell különböztetniük, hogy munkájukhoz mire van tisztán és csak technikai segítségképpen szükségük és hol lépik át azt a határt, amin túl - eleinte észrevétlenül - Ahriman csábítása kezd már lábra kapni. Ez utóbbi esetben fokozatosan egy idegen cél eszköze lesznek anélkül, hogy eleinte tudnának róla és úgy, hogy maguk is egyre jobban „belecsusszannak" a természetalatti világba.

Olvasás asztrális megvilágításban

Rudolf Steiner az 1924. január 3.-án tartott előadásában sorolta fel korunk legfontosabb Michael-ellenes impulzusait: mindaz, ami az örökléssel jár együtt, a nacionalizmus minden formája, a puszta szavakban való gondolkodás és végül az, ahogyan írunk. Különösen ez utóbbi akadályozhatja meg, hogy fel tudjunk emelkedni oda, hogy asztrális megvilágításban olvassunk és így Michael közelébe kerülhessünk. Ezért említi meg itt Rudolf Steiner, hogy bizonyos rózsakeresztes iskolák hatókörében 14-15 éves koruk után tanították csak meg a gyermekeket írni, hogy ne tegyék tönkre vele magasabb szellemi képességeiket. Ugyanez okból tanítják a Waldorf-iskolákban is előbb lefesteni a betűket és csak azután írni. A nyomtatás művészetét és Michael-ellenes törekvését közvetlenül Ahriman Michael ellen ható, földalatti „ellenlábas-iskolája" inspirálja: „Bár egy szellemi erőt kell látnunk a nyomtatás művészetében, de egy olyan szellemi erőt, amelyet éppen Ahriman állított szembe Michaellel. Nagyon hamar észrevesszük majd, hogy a nyomtatás művészetének ebben a modern, digitalizált formájában egy ahrimanizáló törekvés folytatódik, sőt, bizonyos tetőpontjára is ér, hogy a célját még nagyobb hatásfokkal érhesse el, vagyis hogy az emberről leválassza az asztrális megvilágításban való olvasás képességét és így ne találkozhasson Michaellel a szellemi világban.

Az újfajta imaginációk

Abból, ahogyan Rudolf Steiner a kozmikus intelligencia mibenlétét írja le, kiderül, hogy az Internet nem csak Michael szellemi világbeli körzetének sarkos ellentéte, hanem még ahrimani ellenképe is: „Az intelligencia a magasabb hierarchiák magatartásának kölcsönösen irányadó szabálya. A kozmikus intelligencia az, amit ők tesznek, ahogyan viselkednek, amilyenek egymással." Az Internet ma fokozott mértékben kívánja meg az ehhez hasonló együttműködést, de most itt, a Földön, az emberek között. Tisztán ahrimani formában próbál úgy megszőni egy világméretű, egymással lehetőleg minél több embert összekötő hálót, hogy egyre jobban elvágja vele őket a kozmosztól, a hierarchiáktól és ahhoz láncolja oda, amit Ahriman pókhálójának írtunk le az előbb.

A Michael-féle intelligencia azért jött le a szellemi világból a Földre, hogy lehetővé tegye az embereknek megismerés közben a szabadságot. A bevezetőben említett komputerkórság viszont éppen az ellenkező irányba visz.

Annak következtében, hogy egyre jobban elválasztják az embert az igazi szellemi világtól, „egyre árny-képszerűbb lesz az emberi intelligencia is." Mindenekelőtt a komputerek világszerte történő bevezetése gyorsítja fel módfelett a folyamatot, amit ha ki akarunk egyenlíteni, „árnykép-szerű mai fogalmainkba és képzeteinkbe fel kell vennünk a szellemtudomány újfajta imaginációit". Ennek azonban éppen az ellenkezője történik, amikor a tartalmát egy DVD-re vagy HDD-re zsúfoljuk össze. A világhálóban az antropozófia eleven imaginációit pusztán intellektuális „információkként" mintegy okkult fogságba zárjuk.

A „Klasse-szövegek" rendkívüli voltáról

Ezért lehet a HDD-n különösen tragikus élmény a „Klasse", valamint Rudolf Steiner szertartásainak és ezoterikus óráinak szövege is. Hiszen Rudolf Steiner éppen ebben a vonatkozásban emeli különösen ki a „Klasse" és más szellemtudományos előadásainak anyaga között meglévő különbséget. Utóbbiakat gondolatok és fogalmak formájában adta át hallgatóinak, így már eleve mintegy védőburokban jelennek meg és ezért járult hozzá a Karácsonyi Gyűlés után, hogy általában nyomtatásban is megjelenhessenek. De a „Klasse" anyagával egészen más a helyzet. Egy közvetlenül magától Michaeltől (a Michaelita iskolától) eredő és így az imaginációt eredeti formájában megtartó, emiatt pedig egy vele való teljesen más foglalkozásmódot igénylő szubsztancia.

Rudolf Steiner a következőképpen mutatott rá a „Klasse" tartalmának erre az alapvető tulajdonságára: „Általában úgy kell ennek majd lennie, hogy a szellemi világot előbb gondolatok formájában ismerje meg az ember. így foglalkoznak a szellemtudománnyal az Általános Antropozófiai Társaságban. De olyanok is lesznek majd, akik a szellemi világok gondolatokkal kifejezett formáitól a közvetlenül a szellemi világoktól kölcsönzött kifejezésmódokhoz emelkedő leírásokban is osztozni szeretnének. […] Nekik szól majd az a három 'osztály' az 'iskolában', ahol a munka fokozatosan emelkedve jut el majd az ezoterika egyre magasabb fokozatára. Az 'iskola' a szellemi világnak gondolatok formájában már nem feltárható területére vezeti fel a résztvevőket, akiknek ott majd imaginációk, inspirációk és intuíciók számára kell kifejezőeszközöket találnia." Eszerint a „Klasse" anyagával való foglalkozásnak alapvetően különböznie kell a Rudolf Steiner „közönséges" előadásaival való foglalkozástól. Ezért követelt oly szigorúan egészen más magatartást a „Klasse"-anyag iránt még azután is, hogy előadásainak kiadását engedélyezte.

Veszélyek és feladatok

Rudolf Steiner egy magánbeszélgetés során rámutatott egyszer az antropozófiát a jövőben fenyegető legnagyobb veszélyre, a fokozódó intellektualizálódásra, ami Ahrimannak, a halál Urának szolgáltatja ki. Összes műveinek Internet- és HDD-kiadása azzal a fokozott veszéllyel jár, hogy még jobban támogatja az antropozófia intellektualizálódását és szétforgácsolódását.

Most fokozottan szembe kell állítanunk ezekkel az eseményekkel a tudatos és megfeszített ezoterikus munkát a Szellemtudomány Szabad Főiskoláján belül, valamint Rudolf Steiner szövegeit gondosabban és minden intellektualizálódást elkerülve kell tanulmányoznunk. Összes tanítványától ő is azt várta el, hogy műveivel ne az absztrakt és egyre árnyékszerűbbé váló intellektussal, hanem egy „Michaelita értelemben már gondolkodni kezdő szívvel" foglalkozzon, mert akkor emelkedhet fel vele igazi imaginációkhoz.

Csak így jöhet létre az emberben egy olyan hely, ahol megvédik majd Sorattól és az őt szolgáló ahrimani hatalmaktól az antropozófia bölcsességének színe-javát, hogy tovább élhessen az emberiségben. Az Antropozófiai Társaság minden csoportjának elsődleges feladata lehet, hogy így gondoskodjon az antropozófiáról.

(A Das Goetheanum 2004/44. számának Közlönyéből [Nachrichtenblatt])

magyar nyelvre átültette: Göröntsér Márton

...programok vannak, mind 100% online szervezett (pl. Facebook-alkalmazás) bizonyos problémák megoldására:

1. Halapenz.hu - újraélesztem!

Itt az akadály az adatvédelmi biztos lehet, úgy hogy előtte a rendszertervet - természetesen nyilvánosan - egyeztetni fogom vele. Az aktualitást a Rezidens Szövetség javaslata jelenti, amely szerint az orvosok egy része - az elképzelés szerint dupla fizetésért - zöld keresztet viselne annak jeleként, hogy nem fogad el hálapénzt. (Ha emlékszik még rá valaki, pár évvel ezelőtt még az akkori hálapenz.hu fórumán felmerült ötletet, miszerint viseljenek "No para" feliratú jevényt azok, akik nem fogadnak el hálapénzt, még röhögőgörcsöt váltott ki.)

2. Hitelesember.hu

Márk programja, revised.

Együtt erősek vagyunk from Jozsef Telkes on Vimeo.

ANTIKORRUPCIÓS 12 PONT

1. Közjogi beavatkozások

2. Párt- és kampányfinanszírozás rendezése

3. A klientúrarendszer visszaszorítása

4. Átláthatóság

5. A korrupció-ellenes küzdelemre felkészült jogalkalmazók

6. A közbeszerzési szabályok javítása

7. Szakmai és közszolgálati etikai kódexek

8. Összeférhetetlenség

9. Büntetőjogi változtatások és a bejelentő védelme

10. Lobbitörvény helyett új jogalkotási törvényt!

11. Személytelenítési revízió a jogrendszerben

12. A következménynélküliség felszámolása

1., Közjogi beavatkozások

Közjogi beavatkozások: az ellenőrző szervek megerősítése, a politikai elitet érintő ügyekben a nyomozati hatáskörök és a feljelentői pozíció újraszabályozása.

Közjogi alapelvként honosítjuk meg, hogy a közszféra törvényes, visszaélés-mentes működését felügyelő szervek maguk sem lehetnek ellenőrizetlenek. A regionális közigazgatási hivatalok a jövőben – rotációs rendszerben- egymás szakmai és törvényességi felügyeletét is ellátnák. Az ügyészi szervezettel kapcsolatban felmerülő visszaélések kivizsgálására nyomozó bírák kapnak hatáskört.

A közbizalom erősítése és a következménynélküliség felszámolása (l. 12. pont) érdekében a bejelentőt nemcsak védeni kell (l. 9. pont), de arra is lehetőséget kell biztosítani a számára, hogy a politikai és közigazgatási elitet érintő ügyekben a nyomozást megszüntető, ill. megtagadó határozatokkal szemben jogorvoslati és eljárás-kikényszerítési joggal rendelkezzen. Ezeket a döntéseket végső fokon ugyancsak a nyomozó bíró bírálhatja felül és rendelheti el adott esetben a –további – nyomozást.

Az ellenőrző szerveket (KEHI, ügyészség, ÁSZ, illetve a különböző kormányzati felügyeleti szervek: pl. Magyar Energia Hivatal) pénzügyi és informatikai szempontból is meg kell erősíteni; teljes körűen biztosítani fogjuk jelentéseik, megállapításaik nyilvánosságát (l. 4. pont).

Növeljük a Számvevőszék közjogi súlyát, következményekkel látjuk el a számvevőszéki megállapításokat (l. 2. és 4. pontok). Az Ász. feladatává tesszük, hogy évente készítsen korrupciós jelentést az Országgyűlés számára. Forrást, kapacitást és hatáskört biztosítunk a Számvevőszéknek arra, hogy gyűjtse a korrupciós hatástanulmányokat (l. 6. pont) és koordinálja a korrupció-ellenes képzéseket és kutatásokat (l. 5. pont), valamint a közérdekű bejelentések fogadásával megbízott kapcsolattartókat (l. 9. pont). A számvevőszéki törvény módosítását kezdeményezzük annak érdekében, hogy a jelentések mellett az ellenőrzési megállapítások és a rájuk tett észrevételek nyilvánossága is garantált legyen (l. 4. pont). Újjászervezzük a Magyar Vasúti Hivatalt és szigorítjuk a szabályozott piacokat felügyelő állami szervekre irányadó összeférhetetlenségi szabályokat (l. 8. pont).

2.,Párt- és kampányfinanszírozás rendezése

A párt- és kampányfinanszírozás rendezése---Szétválasztjuk a pártok működési és kampánykiadásait, a pártok a kampányfinanszírozást kizárólag egy elkülönített és nyilvános kampányszámláról végezhetik. Magánszemélyek, más szervezetek nem fizethetik közvetlenül a párt, illetve a jelöltek kampánycélú kiadásait a reklámipari szolgáltatók felé. A kampányszámláról fizetett hirdetések az eredetüket igazoló azonosítót kapnak. A hirdetési cégek csak erről a számláról fizetett hirdetést vehetnek át, és kizárólag a nyilvánosan közölt listaárral dolgozhatnak. A kampányköltés felső határát a hirdetési piac áraihoz igazítjuk. A kampányok költségét ugyanakkor csökkentjük is a kampányidőszak lerövidítésével, a tévékben, rádiókban felhasználható időkeret korlátozásával, valamint ingyenes időkeretekkel. Korlátozzuk a céges adományokat, és adókedvezménnyel segítjük a magánadományozást, melynek a jelenleginél nagyobb nyilvánosságot biztosítunk. A kisösszegű magánadományok gyűjtését az adományok számával arányos kiegészítő támogatással is ösztönözzük. Bevezetjük a szabályos költések után járó utólagos költségtérítést. Az egyébként is lerövidített kampányidőszakban társadalmi szervezetek, köztestületek, alapítványok sem közvetve (pl. közös rendezvények), sem közvetlenül, ill. sem pénzben, sem pedig természetben (pl. helyiség biztosítása) nem nyújthatnak támogatást a párt számára. A párt- és kampányfinanszírozás rendjét a Számvevőszék jogosítványainak megerősítése mellett komoly, de differenciált, a bírságoktól az igazgatási, közjogi és büntetőjogi következményekig terjedő, következetesen érvényesített szankciórendszerrel biztosítjuk. Felszámoljuk a jelenlegi politikai elit bebetonozását célzó és alkotmányellenesnek minősített pártalapítványi finanszírozást, valamint a mindenkori kormányzó erőket segítő kormányzati marketinget.

3., A klientúra rendszer visszaszorítása

A köztulajdonban álló cégeknél a klientúrarendszer visszaszorítása, a többségi állami és önkormányzati tulajdonú cégek esetében a testületi vezetés megszüntetése, a felügyelő bizottságok független, ellenőrző szerepének megerősítése.

A köztulajdonban álló, közvagyont kezelő cégek vezető testületei ma többnyire „politikai elfekvők”, a párt-klientúrák zsákmányai. Nem képesek betölteni azt a funkciót, hogy a tulajdonos képviseletében ellenőrizzék a menedzsmentet.

A társasági, a vagyon- és az önkormányzati törvény módosításával ezért a köztulajdonban álló Zrt.-k esetében megszüntetjük a testületi vezetést, s a társaságok vezetését „ejtőernyősök” helyett professzionális gazdasági vezetőkre bízzuk. Ennek a lépésnek az is velejárója, hogy a kötött létszámú felügyelő bizottságokat csak szigorú szakmai követelményeknek megfelelő személyek alkothatják, akik javadalmazást kizárólag az őket delegáló– állami, önkormányzati- tulajdonosi szervtől kaphatnak.

Biztosítjuk a köztulajdonban álló cégek menedzserei és felügyelő bizottsági tagjai üzleti kapcsolatrendszerének átláthatóságát (l. 4. pont), s a transzparenciához büntetőjogi garanciát is nyújtunk (l. 4. és 9. pontok).

A politikai klientúra jutalmazása sok esetben „miniszteri keretből” történik, s igen gyakran a hivatali idő lejártát megelőző időszakban csappan meg a „keret”. Ennek úgy kívánunk véget vetni, hogy – több dimenzióban is- szigorítjuk a fejezeti tartalékok felhasználására vonatkozó szabályokat, minimalizáljuk a miniszter diszkrecionális jogkörében hozott döntése alapján kifizethető közpénzek volumenét (l. 6. pont).

4., Átláthatóság

Következetesen érvényesítjük az átláthatóságot előíró jogszabályokat. A zárt ülés elrendelésére vonatkozó szabályozás szigorításával is növeljük az önkormányzatok működésének átláthatóságát. Biztosítjuk a parlamenti, kormányzati és közigazgatási ellenőrzések jelentéseinek nyilvánosságát, átláthatóvá tesszük a képviselői juttatások rendszerét és fellépünk a közfeladat teljesítésével össze nem függő és bizonylatokkal alá nem támasztott költségtérítési gyakorlattal szemben. A sajtó autonómiájának növelése érdekében, ahol csak lehet, szűkítjük a kormányzati és önkormányzati befolyás lehetőségét, ideértve a köztulajdonban álló cégek hirdetési politikáját.

A korrupció elleni leghatékonyabb fegyver: az átláthatóság. Az átláthatóság növelése érdekében három, egymással összefüggő fő csapásirányt jelölünk ki – (i) az aktív információszabadság területének bővítése, (ii) az aktív információszabadság büntetőjogi garanciáinak megteremtése, (iii) a közhatalmi és a köztulajdonban álló vállalati döntéshozók üzleti érdekeltségeinek teljes transzparenciája – és ezeket további, kiegészítő intézkedésekkel segítjük.

1. Aktív információszabadságról beszélünk akkor, ha a közérdekű adat kezelője állampolgári kérés nélkül is köteles közreadni a kezelésében levő információt. Az aktív információszabadság elsődleges terepe ma már az online-nyilvánosság. A magyar Országgyűlés erre figyelemmel alkotta meg az elektronikus információszabadságról szóló törvényt, melynek végrehajtásában miniszteriális szerveket is súlyos mulasztások terhelnek. Ezt a helyzetet feltétlenül felszámoljuk, de ennél többre van szükség! Az aktív információszabadságról az elektronikus információszabadságról szóló törvény mellett szektorális törvények is rendelkeznek: ezeknek a jogszabályoknak a hatókörét nagyságrendekkel fogjuk tágítani. A közérdekű adatot kezelő szervnek a jövőben – kérés nélkül is- záros határidőn belül on-line, tematikusan kereshető felületen hozzáférhetővé kell tennie: pl. KEHI- és Ász-jelentéseket, megállapításokat (l. 1. pont); közbeszerzési ajánlatokat, ill. a közbeszerzési eljárás folytán kötött szerződéseket, a közbeszerzési pályázati eredmények, valamint a mérlegelési döntések indokait (l. 6. pont); az állami és önkormányzati vagyon értékesítésére, működtetésére, hasznosítására kiírt pályázatokat, pályázati eredményeket és indokolásukat, megkötött szerződéseket. Az állampolgárok így kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy ténylegesen ellenőrizni tudják a közjavak felett diszponálók magatartását, a közpénzek felhasználását.

2. Az aktív információszabadságot előíró jogszabályok megsértése ma jószerivel szankcionálatlan. Részben a közérdekű adatok nyilvánosságát ma is védő tényállás kiegészítésével, részben új büntetőjogi tényállás bevezetésével büntetőjogi következményt von maga után a jövőben, ha valaki nem tesz eleget közzétételi kötelezettségeinek, illetve ha valaki súlyosan megszegi az üzleti kapcsolatrendszere átláthatóságára vonatkozó jogszabályokat (l. iii, alpont).

3. Biztosítjuk a közhatalmat gyakorlók, illetve a köztulajdonban álló vállalati döntéshozók üzleti kapcsolatrendszerének átláthatóságát. Az érintett személyi kört világosan kell definiálni, de mindenképpen beleértjük azokat, akik ugyan a közszolgálaton kívül, de a közszolgálattal állandó polgári jogi jogviszonyt létesítve befolyást gyakorolnak a közhatalmi, ill. közvagyont érintő alapvető döntésekre (l. 8. pont). Az érintett személyi kör köteles folyamatosan – kérés nélkül- tájékoztatni a nyilvánosságot üzleti kapcsolatrendszeréről, továbbá esetükben lehetővé tesszük, hogy az állampolgárok személynév alapján kutathassanak a céginformációs rendszerben. Az érintett személyi kör üzleti kapcsolatrendszere nem tartalmazhat ellenőrizhetetlen hátterű társaságot (pl. off-shore céget).

Kezdeményezzük az önkormányzati törvény módosítását annak érdekében, hogy a jövőben valóban csak egészen kivételes és indokolt esetekben lehessen egy képviselő-testületnek zárt ülést tartania. A demokratikus intézményrendszerbe vetett közbizalmat – és ezzel áttételesen a közmorált- javíthatja, ha a parlamenti képviselők csak transzparens és a közfeladat teljesítését igazoltan szolgáló módon kapnak juttatásokat. Az állampolgárok ingyenesen férhetnek hozzá valamennyi, kötelezően szolgáltatott, digitalizált céginformációhoz. A Polgári Törvénykönyv módosításával mentesítjük a sajtószerveket a kártérítési felelősség alól a tényszerű tudósítások tekintetében, továbbá abban az esetben, ha ténylegesen harmadik személy által rendelkezésükre bocsátott forrás-anyagot használnak fel. Korlátok közzé szorítjuk a köztulajdonban álló vállalatok hirdetési politikáját. Hiszünk abban, hogy az átláthatóság növelésére és a bejelentők védelmére (l. 9. pont) vonatkozó javaslataink, hatékonyan segíthetik az oknyomozó újságírás – mint a korrupció-ellenes fellépés egyik legfontosabb eszköze- térnyerését.

5., A korrupció-ellenes küzdelemre felkészült jogalkalmazók

A korrupcióellenes képzéseket a bírói karon túl kiterjesztjük a rendőri és ügyészi szervezetre, a közigazgatási karra.

A korrupciós bűncselekmények felderítéséhez és megelőzéséhez elengedhetetlen, hogy az ellenőrző és nyomozati szervek tisztviselői pontosan ismerjék a jelenség társadalmi beágyazottságát, hatásait, a felderítésében felhalmozott nemzetközi tapasztalatokat. Ennek érdekében támogatjuk az ilyen tárgyú tudományos kutatásokat, illetve ezek bázisán az antikorrupciós képzéseket (l. 1. pont) – a bírákon kívül – az ügyészek, rendőrök és a közigazgatásban dolgozó ellenőrzési szakemberek számára. Közbeszerzési közgazdasági kódexet (KKK) alakítunk ki a kiírók részére (l. 6. pont).

Széleskörű közgazdasági-szociológiai kutatásokkal fel kell mérni a hazai közbeszerzési szabályozás, a hazai és uniós pályázati rendszerek eddigi tapasztalatait. A szereplőik indítékait, magatartását és a közbeszerzések megvalósulását és kimenetét. A megvalósult közbeszerzési eljárások és támogatási pályázatok tapasztalatait a modern közgazdaságtan és a gazdaság-szociológia eszközeit és elméleti ismereteit felhasználva kell elemezni. Figyelembe kell venni a régebbi piacgazdaságok tapasztalatait. Fel kell tárni a jogi szabályozás tényleges működését, a szereplők indítékainak és magatartásának érvényesülését és ezek fényében elemezni a közbeszerzési és más pályázati eljárások eredményeit. Csak egy ilyen elemzés, hatásvizsgálat alapozhatja meg a közbeszerzési törvény olyan irányú módosítását (l. 6. pont), amely csökkenti a korrupciós kockázatokat, egyszerűsíti a közbeszerzési eljárásokat és olyan szabályokat alakít ki, amelyek eredményeként a piaci árak felé fognak közelíteni a közbeszerzések során elfogadott (nyertes) árak.

6., Közbeszerzési szabályok javítása

Egyszerűsítjük a közbeszerzési törvényt, ritkítjuk a kivételeket, a formai kizárási okokat, korlátozzuk a mérlegelési jogköröket, biztosítjuk a részt vevő vállalkozások tulajdonosi szerkezetének átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokról egységes, rendszerezett, a szerződés tartalmát, összegét, és a szerződő feleket is feltüntető nyilvános adatbázist hozunk létre.

A legjelentősebb korrupciós kihívás ma Magyarországon az állami-önkormányzati, valamint az üzleti szféra találkozásánál keletkezik. Az intézményesült korrupció nemzetközi becslések szerint átlagban 20-25 %-ban drágíthatja a közbeszerzéseket, ez azt jelenti, hogy például 2006-ban 1700 milliárd forintból 280 milliárd forint is megspórolható lett volna. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a „találkozást” alapvetően szabályozó közbeszerzési törvényben valamennyi, szóba jöhető korrupció-ellenes horizontális intézkedést érvényesítsük.

Mindenekelőtt lényegesnek tartjuk, hogy már az egyes közbeszerzési eljárásokat megelőzően tudatosuljanak a lehetséges korrupciós kockázatok az adott folyamatban. Előírjuk tehát, hogy legalább az évente meghatározott értéken felül megrendelő kiíróknál a közbeszerzéssel érintett beruházások előtt készüljenek – a megvalósíthatósági tanulmányok és költség/haszon-elemzések mintájára- korrupciós hatástanulmányok, s ezek alapján tervek a korrupciós kockázatok kezelésére. Az elkészült hatástanulmányokat meg kell küldeni a Számvevőszéknek (l. 1. pont).

A KKK (l. 5. pont) laikusok számára érthető módon tartalmazza mindazt az ismeretet, amelyet a közbeszerzés kiírójának tudnia kell a közbeszerzésekkel összefüggő közgazdasági problémákról (korrupciós kockázatok, hajlam a túlárazásra, hajlam a minőség rontásra, kartellezés), a vevő és az eladók (pályázók) magatartásáról, illetve a közbeszerzések hatékonyságának méréséről. A KKK nagymértékben támaszkodik a közgazdaság-tudományi szakirodalomra, a hazai közbeszerzési szabályozás tapasztalataira és a nemzetközi tapasztalatokra. A KKK kétévente frissül az új tapasztalatok fényében és minden közbeszerzést kiíró tisztviselő számára kötelező olvasmány, illetve kétévente tartott továbbképzések keretében kerül ismertetésre.

Alapelvként rögzítjük, hogy a megrendeléseket minden ésszerűen lehetséges módon meg kell bontani homogén termékekre (szolgáltatásokra). A szabályozás jelenleg maga is „termel” korrupciós kockázatokat: túlságosan bonyolult a közbeszerzési törvény, a jogalkalmazók jelentős hányada képtelen emiatt azt helyesen alkalmazni, a túlszabályozásból a közbeszerzések „irányításához” értő „szakemberek” húznak hasznot; a törvény a szükségesnél több kivételt és mérlegelési lehetőséget enged (l. 11. pont), utóbbit úgy, hogy gyakran a mérlegelés keretei, illetve a szubjektív döntés indokai sem átláthatóak (l. 4. pont); illetőleg hiányzik a hiánypótlás intézményének teljes körű és érdemi biztosítása, miközben a formai kizárási okokkal tág teret nyit a manipulációknak, s így rendszerszerű korrupciót idéz elő: egy-egy közbeszerzési eljárást a formai kizárási okokra „vadászó” úgynevezett „kizárási szakemberek” döntenek el. Ezeken a területeken – előzetes hatástanulmányt követően (l. 5. pont) – hathatós változásokat fogunk elérni és rövidítjük a jogorvoslati eljárások „futamidejét” is. A közbeszerzési ajánlat benyújtásának feltételéül szabjuk, hogy a vállalkozás rendelkezzen üzleti etikai kódexszel (l. 7. pont), továbbá meghatározott időre kizárjuk a közbeszerzésekből azokat a vállalkozásokat is, amelyek saját üzleti etikai kódexüket megsértették egy eljárás során. Előírjuk, hogy a pályázati kiíróknál az eljárásokban egyszemélyes döntéshozói pozíciót betöltők személye időszakonként változzon. Másfelől viszont a közbeszerzési és a szabálysértési joganyag módosításával rögzíteni kívánjuk a szabálytalan eljárásokért viselt személyes felelősséget, hiszen jelenleg az ugyancsak közpénzből kifizetett bírság a tipikus szankció. Megszüntetjük azt a visszaélésszerűen alkalmazott gyakorlatot, hogy az eljárást minden további nélkül sikertelennek lehet nyilvánítani, ha az ajánlatkérő felettes szerve visszavonja pénzügyi támogatását. Ugyanakkor tartózkodni szeretnénk a közbeszerzési joganyag gyakori módosításától (l. 10. pont), mivel ez önmagában is jogbizonytalanságot, ezen keresztül pedig korrupciós kihívást eredményez.

A közbeszerzések tisztaságának is az átláthatóság (l. 4. pont) a legfőbb záloga. Az eljárások fontosabb mozzanataira és dokumentumaira folyamatos és kötelező – egy központi adatbázissal összekapcsolt – on-line regisztrációt írunk elő. A közbeszerzésekről olyan egységes, könnyen kereshető on-line adatbázist állítunk fel, ami bárki által összehasonlíthatóvá és elemezhetővé teszi – valamint archiválja – a beérkezett ajánlatokat, az indokolásokat, a nyertessel megkötött szerződést, illetve az ajánlattevő vállalkozások tulajdonosi szerkezetét. Értelemszerűen nem léphet fel ajánlattevőként olyan vállalkozás (a tőzsdei társaságokat leszámítva) , amelynek a tulajdonosi struktúrája ellenőrizhetetlen hátterű vállalkozást (pl. off-shore céget) tartalmaz.

Rendezzük az uniós támogatási szerződések közjogi státusát, biztosítjuk a kedvezményezettek jogorvoslati jogát, mivel a kedvezményezettek kiszolgáltatottsága önmagában is növeli a korrupciós kihívást. Az uniós források felhasználásánál csökkentjük az egyedi döntéseken nyugvó, kiemelt projektek túlsúlyát (l. 1. pont).

7., Szakmai és közszolgálati etikai kódexek

Közszolgálati etikai kódexet dolgozunk ki, és javasoljuk a szakmai, valamint üzleti etikai kódexek megalkotását.

A korrupció okait vizsgáló kutatások az anómiát (8%-ban) és főként a társadalmi anómiával összefüggő tényezőket, úgy is, mint a hatóságok alacsony tekintélyét, az emberek elnéző magatartását és a hatóságokkal szembeni bizalmatlanságot (összesen: 59 %) említik a korrupció forrásaként. Meggyőződésünk, hogy a korrupció-ellenes fellépés kiindulópontja a korrupciós magatartásokat tiltó jogi és etikai normák tudatosodása.

A teljes közszolgálat számára megismertetett közszolgálati etikai kódexet dolgozunk ki, amely egyszerre segíti az állampolgárokat a közigazgatási szervek elszámoltatásában és tisztázza a közszolgálat működését szabályozó etikai parancsokat. Ennek mintájául a kanadai Érdekkonfliktusok Kódexe szolgál. Azért van erre szükség, hogy senki ne hivatkozhasson a világos elvárások hiányára. Így például visszaszoríthatjuk azt a jelenséget is (l. 8. ii, alpont), hogy a nem-hatékonyan működő közszolgáltatások miatt korábbi állami alkalmazottak által üzemeltetett magán-szolgáltatók jogtalan előnyöket szereznek.

Részint hasonló megfontolásból, szakítunk azzal a tendenciával, amely az elmúlt tíz évben elsorvasztotta a szakmai köztestületek szerepét. A demokratikusan, tagjai számára átláthatóan és elszámoltathatóan, valódi szakmai közösségen belül működő kamarák – megfelelő közjogi felhatalmazottsággal- képesek arra, hogy autonóm módon megfogalmazzanak és számon kérjenek szakmai-etikai rendszabályokat.

Közvetett eszközökkel ugyan, de elősegítjük, hogy a piaci szereplők is alkossanak üzleti etikai kódexeket.

Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal is, hogy a korrupció, mint társadalmi jelenség visszaszorulása a politikai elit példamutatásán, valamint azon is múlik, hogy az oktatás különböző szintjein – és kiváltképp az egyes szakmák képzési anyagában – a mindennapi társadalmi, illetve szakmai etikai normák megfelelő hangsúlyt kapjanak.

8., Összeférhetetlenség

Felülvizsgáljuk a teljes összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tételi szabályrendszert, különösen a helyi önkormányzati képviselők jogállása, illetve a költségvetési szervekkel pénzügyi kapcsolatra lépők tekintetében; kimondjuk a helyhatóság összeférhetetlenségét a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat, cégeket érintő ügyekben; a közszférán belül egyértelműen elhatároljuk a politikai és a szakmai pozíciókat.

Az elmúlt húsz évben a közhatalmi szereplők összeférhetetlenséget és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megállapító jogszabályok többnyire ad hoc módon, aktuális politikai botrányokra reagálva születtek meg. Ezen a területen az átgondolatlanul megalkotott normák sajnos csak tovább koptatják a közhatalom tekintélyét. Arra vállalkozunk, hogy a közhatalom és privát szféra határainak rendszer- és elvszerű végiggondolása mellett felülvizsgáljuk a teljes idevágó joganyagot, beleértve valamennyi, közhatalmi pozíciót betöltő személy jogállására vonatkozó törvényt. A vagyonnyilatkozatok vonatkozásában megfordítjuk a bizonyítási terhet: a nyilatkozat-tevőnek kell bizonyítania a nyilatkozatában foglaltak valódiságát.

A közhatalmi összeférhetetlenséget illetően négy területen tartjuk elengedhetetlennek a szigorítást : (i) a közhatalmi szervekkel állandó polgári jogi kapcsolatban álló, a döntés-előkészítési folyamatokban részes személyek státusát minden lehetséges módon közelíteni fogjuk a köztisztviselőkéhez (különösen az átláthatósági követelmények vonatkozásában) ; (ii) rendezni kívánjuk azokat a helyzeteket,amikor a közszolgálatból kilépett személy lép fel korábbi munkáltatója (ill. munkáltatója által felügyelt szerv) beszállítójaként, vagy végez a korábbi munkáltatója által felügyelt gazdasági tevékenységet; (iii) a kistelepülések sajátosságait tekintetbe véve, de rendezzük az önkormányzati alkalmazásban álló önkormányzati képviselők jogállását; (iv) világos szabályokat alkotunk a döntés-előkészítésben és -hozatalban résztvevő személyek, valamint a költségvetési szervekkel pénzügyi kapcsolatra lépő vállalkozások relációjában (különös figyelemmel az uniós fejlesztési források felhasználására).

A közigazgatási hatósági eljárási törvényt úgy módosítjuk, hogy a jövőben a helyhatóság ne járhasson el az illetékességi területén működő helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat, cégeket érintő ügyekben, valamint ugyanezen helyi önkormányzattal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások engedélyezési eljárásaiban.

A szabályozott piacok felügyeletét ellátó állami szervek (fogyasztóvédelmi hatóságok, GVH, Magyar Energia Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság, Országos Atomenergia Hivatal stb.) esetében (és különösen a közszolgáltatások, a kevés szereplővel működő piacok tekintetében) olyan összeférhetetlenségi szabályokat alkotunk, amelyek jobban garantálják az állami ellenőrzési funkciók függetlenségét a felügyelt vállalkozásoktól (l. 1.pont).

A korrupció-mentes közszférának előfeltétele a tervezhető közigazgatási életpálya: ehhez viszont szükség van arra, hogy a közigazgatáson belül egyértelmű határvonal húzódjon a szakmai és a politikai pozíciók, a szakmai és a politikai irányítás között.

9., Büntetőjogi változtatások és a bejelentő védelme

A korrupcióellenes fellépés akkor lesz hatékony, ha védjük a bejelentőt. A büntetőjogban olyan változásokat szeretnénk, amelyek csökkentik az állampolgár ellenérdekeltségét a közbizalom elleni cselekmények feltárásában és növelik az engedélyező hatóságok felelősségét.

A korrupciós ügyek hatékony felgöngyölítését, az ellenőrző nyilvánosság (l. 4. pont) működését akkor várhatjuk el, ha megerősítjük a bejelentő pozícióját: ez jelenti jogorvoslati, eljárás-kikényszerítési jogainak megteremtését (l. 1. pont), valamint adatainak, kilétének fokozott védelmét is. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt (valamint a szolgálati jogviszonyokat szabályozó törvényeket) úgy módosítjuk, hogy az utasítás megtagadásának kötelezettsége akkor is fenn áll, ha végrehajtása - bűncselekmény vagy szabálysértés esete mellett - az etikai kódexet (l. 7. pont) sérti. Ma az uniós csatlakozásról szóló 2004-es „salátatörvény” szabályozza a közérdekű bejelentők pozícióját: ez a törvényhely például hallgat arról az esetről, ha a bejelentést az illetékes hatóság nem vizsgálja ki. Új törvényt alkotunk a közérdekű bejelentők védelméről! Ebben megdönthető vélelemként fogalmazzuk meg, hogy a törvényi feltételek teljesülése esetén a bejelentőt hátrányosan érintő intézkedések jogellenesek. Előírjuk a korrupciós tájékoztatással megbízott kapcsolattartók alkalmazását a közpénzeket felhasználó szervezeteknél (az alacsony költségvetésű szervezeteknél a felügyeleti szervnél), s a kapcsolattartók ellenőrzésével, koordinálásával a Számvevőszéket bízzuk meg (l. 1. pont). Biztosítani kívánjuk a bejelentők védelmét a versenyszférában is. A Polgári Törvénykönyvet abban a vonatkozásban is (l. 4. pont) módosítjuk, hogy az érintett hozzájárulása nélkül is lehessen kép- és hangfelvételt készíteni, ha a felvétel jogellenes cselekmény felderítését szolgálja.

Nem hiszünk abban, hogy önmagában a büntetőjogi szigorítással csökkenthető a korrupció. Néhány ponton azonban célzottabbá kívánjuk tenni a Büntető Törvénykönyv eszközeit. Büntetőjogi garanciákkal látjuk el az aktív információszabadság intézményeit (l. 4. pont). A gazdasági vesztegetésnél – melynek elkövetői pl. cégek, pártok képviselői lehetnek – is bevezetjük a feljelentési kötelezettséget. Az állampolgári ellenérdekeltséget szeretnénk tovább csökkenteni azzal, hogy legalább a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét kapja meg az, aki ugyan a hatóság tudomására jutása után, de részletesen feltárja az elkövetett bűncselekményt. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés mintájára büntetni rendeljük, ha a hatósági személy a reá irányadó szabályok megszegésével ad ki hatósági engedélyt olyan tevékenységre, amely az emberi életet, testi épséget és egészséget, ill. a természetes vagy épített környezetet veszélyezteti. A közbizalom elleni bűncselekmények esetében tapasztalható magas látencia miatt fontolóra vesszük a büntetési tételek növelését.

10., Lobbitörvény helyett új jogalkotási törvényt!

Megszüntetjük a gazdasági érdekcsoportok lobbizási lehetőségét a hatósági eljárásokban. A jelenlegi, kiskapukkal terhelt lobbitörvény helyett egy új jogalkotási törvényben kívánjuk szabályozni a legális társadalmi és gazdasági érdekérvényesítés formáit. A szabályozás és a kibúvók által teremtett versenyelőnyök és a kisvállalkozásokat sújtó magas alkalmazkodási költségek csökkentése érdekében megerősítjük az üzleti szférát érintő jogszabályalkotás külső ellenőrzését. Ennek érdekében rögzítjük és meghosszabbítjuk a tervezetek egyeztetésének kötelező minimális időigényét, pontosítjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek kikényszerítik és elősegítik a társtárcák, a versenyhivatal és az érintettek szabályozott, nyílt konzultációját. A jogszabályváltozásokat egyetlen ingyenesen hozzáférhető portálon, könnyen áttekinthető formában, közérthető megfogalmazásban közzétesszük.

A 2006-os lobbitörvény legalizálta a gazdasági érdekérvényesítő csoportok kijáró tevékenységét a közszférában. Eleve nagyon határozottan elutasítjuk, hogy gazdasági érdekcsoportok bármilyen vonatkozásban is privilegizáltabb helyzetbe kerüljenek a közfontosságú döntések meghozatalánál, mint az állampolgárok és közösségeik. Felháborítónak tartjuk, hogy a lobbitörvény hatósági eljárásokban is legalizálja a gazdasági lobbi-tevékenységet! A lobbitörvény ráadásul számtalan kiskaput rejt (l. 8. pont): a tartós polgári jogi jogviszonyban állók ugyanannál a miniszteriális szervnél lobbisták is lehetnek, a minisztériumtól frissen megvált hivatalnok visszatérhet lobbistaként, a lobbistát megbízó cég fizetheti egy „szakmai utazás” költségeit a köztisztviselőnek. A jogszabály átláthatósági garanciái meglehetősen puhák.

A 2006-os lobbitörvényt hatályon kívül fogjuk helyezni. A gazdasági érdekcsoportok részvételét a jogalkotási folyamatban egy, a társadalmi részvételt érdemben biztosító, új jogalkotási törvény keretében újraszabályozzuk. Azonban az átmeneti időszakban is szigorúan alkalmazzuk a lobbi-tevékenységre vonatkozó hatályos felügyeleti-ellenőrzési szabályokat.

Jelentős korrupciós nyomás érzékelhető az üzleti szektort érintő jogalkotási tevékenységen. Ezért elengedhetetlen a jogalkotási eljárási szabályok pontosítása, a folyamat átláthatóságának (l. 4. pont) biztosítása, beleértve az érintettek közti egyeztetések transzparenciáját. Megszüntetjük azt a gyakorlatot, hogy jelentős közpénzekért, a szabályozásban érdekelt külsősök (ügyvédi irodák, könyvvizsgálók stb.) véleményeznek, sőt írnak meg jogszabály-tervezeteket. Szakítani fogunk a kiszámíthatatlan és folyamatosan változó gazdasági jogalkotási hagyománnyal és a „salátatörvényekkel”: biztosítjuk az alapvető gazdasági törvények (pl. társasági, cég-, csőd-, közbeszerzési törvény) stabilitását. Az elkészült jogszabályokat ingyenesen és – változásaikkal együtt - könnyen kereshetően tesszük hozzáférhetővé a nyilvánosság számára és erre kötelezzük az önkormányzati jogalkotókat is. Általában véve is biztosítani kívánjuk a joghoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét.

11., Személytelenítési revízió a jogrendszerben

Olyan felülvizsgálatot indítunk el a teljes jogrendszert illetően, amely a szankcionáló, engedélyező és támogatást nyújtó állami, önkormányzati funkcióknál visszaszorítja az egyszemélyi döntéseket és a személytelenebb, normatív folyamatokat erősíti. Megszüntetjük a saját hatáskörben megállapítható hatósági díjszabási rendszert.

A teljes magyar jogrendszernek egy olyan átfogó revízióját indítjuk el, amely a szankcionáló, támogató, engedélyező állami-önkormányzati funkciók ellátásánál csökkenti az egyszemélyi döntések, mérlegelési lehetőségek súlyát és erősíti a személytelenebb, normatív folyamatokat. Egyetlen példa: a parkolási, közlekedési szabályszegések bizonyítékaként elkészülő képfelvételek egyidejűleg egy központi archívumban is rögzítésre kerülnek.

Előírjuk, hogy minden engedélyezési, tanúsítvány-kiadási procedúrát on-line formában rögzíteni és fontosabb paramétereit statisztikai elemzésre módot adó adatbázisokban tárolni és archiválni kell. Az ilyen adatbázisok léte és fenntartása már önmagában csökkenti a korrupciós kínálatot (hiszen minden tranzakciót visszamenőleg ellenőrizhetővé tesz így). Az ügyintézés a legtöbb helyen még „papír-alapon” történik Magyarországon. Ezzel együtt, párhuzamosan kell olyan on-line rendszereket fejleszteni és kiépíteni, amelyek a hivatali ügymenetről adnak tájékoztatást és lehetővé teszik az ügyfélforgalom, engedélyezési eljárások, stb. elemzését. Az adatok tárolásánál szükséges és lehetséges megoldás a kliens oldal teljes körű anonimitása. A statisztikai elemzéseket nyilvánossá kell tenni on-line módon.

Érvényesítjük, hogy a hatósági és közbeszerzési eljárásokban (l. 5. pont) ne lehessen többé olyan tényről, körülményről igazolást, nyilatkozatot kérni az ügyféltől, amelyre vonatkozóan bármely állami (önkormányzati) szerv információval rendelkezik.

Kiszámítható, előre látható ügymenetet biztosítunk a magyar közigazgatásban. Biztosítjuk a jog alatti hivatali szabályok, ügymenetek nyilvánosságát és áttekinthetőségét (l. 4. pont).

12., A következménynélküliség felszámolása

A kormány kötelességévé kívánjuk tenni, hogy a közvélemény számára évente, úgynevezett fehér könyvben tárja fel és mutassa be a megelőző év közbizalmat gyengítő ügyeinek valós hátterét.

Ma Magyarországon a tényleges korrupciós helyzetnél is nagyobb probléma a vélt korrupciós helyzetek tisztázatlansága. Ciklusról-ciklusra felmerülnek olyan, a politikai elitet komoly visszaélésekkel vádoló „ügyek” a nyilvánosságban, amelyek tisztázására még a következő ciklusban sem kerül sor. A tényleges elkövetők a hírek gyors avulásában, a felejtésben, a közvélemény megemelkedett ingerküszöbében bíznak. Ez a folyamat alapvetően ássa alá a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat! Elemi érdeke a Köztársaság valamennyi jogkövető polgárának, hogy a politikai elitről napvilágot látott „ügyek” így-vagy-úgy nyugvópontra kerüljenek: vagy az nyerjen bizonyosságot, hogy a híreszteléseknek semmi alapjuk, vagy a magyar politikai elit érintett tagjai éppúgy viseljék a visszaélések törvényes következményeit, ahogyan ezt láthattuk például Franciaországban, Olaszországban.

Szakítani fogunk a következménynélküliség hagyományával! Egyrészt a vélhetően elévülési időn belül lévő esetekben (Gripen-ügy, STRABAG-ügy) minden törvényes eszközzel kezdeményezzük és segítjük a magyar, ill. külföldi nyomozó hatóságok, ellenőrzési szervek munkáját. Másrészt a rendelkezésre álló információk alapján „fehér könyvben” tárjuk a nyilvánosság elé az elmúlt két évtized közbizalmat rongáló ügyeinek hátterét. Harmadrészt előírjuk a mindenkori kormány számára, hogy évente „fehér könyvben” adjon számot a megelőző évben a sajtóban a kormányzati tevékenységet illetően felmerült korrupció-gyanús ügyek hátteréről.

Schiffer András, LMP

Vissza a NetSzemle.hu fő oldalára

Barack Obama és Michelle Robinson - szerelmük rövid története